Dózsa

Annyi kép kering róla a neten, nem véletlenül: a magyar történelem súlya benne, rajta van. Főleg az Andrássyval kezdődő, Keletiig tartó szakaszon, ami látott már mindent. 

Aréna útnak hívták a háború végéig, rommá lőtt állapotát helyrehozva szélesítették ki a több évtizeden át tartó katonai parádékhoz. Voltak itt autóversenyek, felvonulások, recsegő mikrofonok, gyerekkórusok, szobordöntés, szoborállítás, végtelen parkolók, Mikulásgyár, minden. Még sétálgató elefántok is.

Mostani szerepében több is, kevesebb is, de az idő talán újra eljárt a feje felett.

Autópálya, amin át kell kelnünk, ha ligetes oxigénre vágyunk.

Fotó: Rév Miklós, MTI, 1948

Fradi-Pool

Ez se semmi.

Egyrészt volt olyan, hogy a Fradi megverte a Poolt. Nem most (haha), hanem 1967-ben, amikor sokan mèg nem is éltünk. A Vásárvárosok Kupáján (ami ma Európa Liga néven fut) 2:0-ra nyertek a nyolcaddöntőben a Népstadionban, a mai Puskásban.

Az egésznek pedig egy küszöb állít emléket a csikágói Marek József utcában. Egy szuterén lejárata előtt.

A foci mindig csodákra volt képes.

Kép: zemintzoltan 

#streetart #memories #pool #liverpool #liverpoolsupporters #fradi #ferencvaros #győzelem #history #foci #football #labdarúgás #magyarfoci #múlt #streetphotography #legendary #europeanleagueoffootball #küszöb #szuterén #story #egyperces #budapest #csikágó #greetingsfromcsikágó 

Zsini

Bethlen téri zsinagóga.

Korábban is posztoltam már róla, de ezek a képek annyira jók, hogy megéri néha újra elővenni őket. Pláne, hogy sokan nem is tudják, itt készültek a Csikàgóban. De hogy tud eltűnni az aprócska téren egy, akár 900(!) főt is befogadni képes, a múltat a jelenbe teleportáló épület? 

Ügyesen, de a bejárati ajtó feletti héber felirat azért árulkodó. A templom - mondjuk így, bár Csikàgónak klasszikus temploma egyáltalán nincsen - teljesen beolvad abba a nagyobb épületbe, ami most iskola, egykor az Izraelita Siketnémák Országos Intézete volt, majd a II. Világháború alatt kórház.

Maga a zsinagóga az 1920-as években nyílt meg, amikor Óbudáról és a belvárosból egyre több zsidó kisiparos család költözött a környékre. Akkoriban rengetegen jártak ide istentiszteletre, sokan névtáblát is csináltattak a helyükre, volt, aki csak a beépített pótszékeken fért el.

Ma már ritkán látni mozgást az udvarán, pedig a rabbi még egy mini játszóteret is csináltatott oda. A berendezés odabent egyébként majdnem teljesen eredeti, a szószék középen van, a férfiak és a nők padsorai lepellel elválasztva, a színes ólomüveg ablakok szikráznak a fényben - majdnem mind egy-egy család adománya. Már csak ezekért is érdemes bemenni.

Ha lehet. Három éve, amikor ott jártam, egyszerűen e-mailt küldtem a zsinagóga címére, amire maga a rabbi válaszolt, nagyon készségesen megszervezve hogy csak nekünk kinyissák az épületet és körbevezessenek. Nemrég egy, a Bethlen tér felújítását megcélzó közösségi kezdeményezés kapcsán úgy hallottam, nem lehet elérni őket sehogy.

Pedig jó lenne gyakrabban megnyitni a helyi lakosok előtt (felekezeti hovatartozástól függetlenül) mert nagyon szép. 

Lehetnének itt koncertek például.

Forrás egy része: @welovebudapest 

Fotók: saját

#bethlentér #zsinagóga #synagogue #architecture #heritage #localhistory #jewishheritage #localheritage #templom #budapest #history #várostörténet #urbanjungle #aesthetic #csikágó #greetingsfromcsikágó 

Dembi

Dembi.

A Dembinszky utcát sokan Csikàgó vízválasztójának tartják, ahonnan már nem szabad “lejjebb” költözni a Keleti irányába. Egyenes, egyirányú, megy a Dózsától a Rottenbiller felé, a 74-es troli útvonala. Volt rajta macskakő, még a régi időkből maradt meg térkő is, és az utca neve is régi: 1889-ben nevezték el így egy lengyel honvéd tábornokról, aki részt vett az 1848-as szabadságharcban.

Sűrűn beépített, sűrűn lakott utca, mint szinte az összes Csikàgóban. Fa kevés van rajta, szürreális vagy üresen kongó (vagy mindkettő egyszerre) üzlethelyiség annál több. Sok közülük lakásként funkcionál.

A Murányival közös sarkán, ahol most is egy kis villamossági cég van, régen az Elektromos Művek egyik telephelye volt. Állítólag ‘56-ban tankok lövöldöztek ott.

Az állatorvosi egyetem tömbje is érinti, belátni az utcából a kertjébe, kutya- és tehénfejes a kerítés. (Meg Kolodko Garfieldos.)

Régen itt volt egy nagy villamosremíz is, most irodaház és parkoló.

A hatalmas bérházak közül sok árnyas, parkos udvart rejt, sok meg csutkára van betonozva. Olyan is van, hogy a bérház hátsó udvaràban cuki kunyhók bújnak meg.

A Dembi Csikàgó mértani középpontja, a váza, gerince. Semmi különös nincs rajta, mégsem lehetne ennél Csikàgóibb.

Halottlátó

• Hallottad, hogy Gabi meghalt az ősszel?

• Nem. Melyik Gabi?

• Nagyanyád szomszédjának az öccse. A traktoros.

• Az a nagydarab?

• Az.

• Jézusom. Tök fiatal volt.

• Nem sokkal idősebb, mint te.

• Hogy halt meg? Kint a földeken?

• Nem, éjszaka álmában. Mire kijöttek a mentők már vége volt.

• Szar karácsonyuk lehet akkor.

• Hát, amióta Gabi testvére meg az anyja elmentek a halottlátóhoz, azóta kicsit jobban viselik.

• Halottlátóhoz?

• Igen.

• Melyikhez? A putnokihoz?

• Nem, dehogy, az már meghalt. Nem emlékszem melyikhez, pedig mondták.

• Miért, olyan sok van?

• Van. Gyöngyösön is, Egerben legalább kettő.

• Egerben kettő??

• Persze. Megyeszékhely. Bocs, vármegye.

• És mit mondott nekik a halottlátó?

• Hát, Gabi azt üzente, jól van. Onnan vette észre hogy meghalt, hogy amikor bement az ólba a birkákhoz, azok meg se moccantak, mégis tudott köztük járni.

Kép: Jutka

Hagyj_ma

• Helló, ha jössz ma tudnál hozni hagymát esetleg?

  Ha belefér beugrom a Pennybe a gyerekekkel, de nem biztos hogy összejön.

• Szia, szerintem ezt nem nekem akartad. Nem rémlik, hogy megbeszéltünk volna mára bármit.

• Ó.

  Múlt héten beszéltük meg a mát.

  Telón, amikor szülinapod volt.

• Ne hülyéskedj.

• Amikor mentél haza melóból.

• Jaa, akkor be voltam baszva.

#cset #életnegyvenfelett #friendshipgoals #melinda

Vasárnap

Máriafürdőnél szállunk fel a kora délutáni IC-re. Nincsenek sokan, pláne nem első osztályon. Gyorsan megtaláljuk a kupét, csak egy konszolidált fiatal pár ül benne. Fiú, lány, szemüveg, tomtom cipő, krémszínű cuccok. Ügyet se vetnek vihogásunkra, a fiú a laptopjába mélyed, a lány összehúzott szemekkel nyomogatja a telefonját.

A srác valahol Fonyód után néz fel először a képernyőről. Látszik, ahogy a kurzorja idegesen ugrál az excel tábla egyforma, helyenként színezett téglalapjai között. A vonat tompa zakatolásától alig hallhatóan, indulattalanul motyogja maga elé: - Az elmebeteg Gyurit nem hívjuk meg.

A lány leteszi a telefont az ölébe, ő is felnéz. Mélyet sóhajt, lassan fújja a levegőt, idegesen ránt a haján. - Muszáj - válaszolja rekedten.

- Nem muszáj - feleli a srác kapásból, állva a lány tekintetét.

- Nagyanyádat is meghívtuk - vált taktikát a lány. Pár másodperc csend.

- Az más. Ő közeli rokon. - A srác még nyomatékból hozzáteszi - És nem alszik ott.

Hosszú csend Siófokig. A fiú közben jobb híján becsukja a laptopot, előveszi a telefonját. Elintéz pár diszkrét hívást, aztán maga elé meredve szórakozottan annyit mond: - Erikáék a gyerekekkel jönnek.

A lány, mint akit villámcsapás ért. - A vacsorára is? - húzza fel a szemöldökét.

- Igen - feleli a srác színtelen hangon. - Megpróbáltam lebeszélni őket, de nem ment.

A lány idegesnek látszik.

-Akkor át kell variálni az ültetést. Majd esznek Osziékkal.

- Aha, persze - grimaszol a srác.

- Tudsz jobbat? - mered rá a lány. A fiú nem válaszol, nézi a tájat. Csak akkor fordul újra a lány felé, amikor a Balaton eltűnik a látóhatárról. Békítőleg rákérdez: - Nem vagy éhes?

- De - válaszolja fásultan a lány - Ma még kábé semmit nem ettünk. - Békítőleg ő is hozzáteszi: - Rendeljek valamit Woltról? Mire hazaérünk megjön.

Komoly arccal odanyújtja a mobilját a fiúnak, az pötyög rajta valamit, visszaadja. A lány is beírja a magáét, majd mogorván a képernyőre mered, hangja csattan, mint az ostor. - Nyolcezer? Minek kell neked ennyi minden?

A fiúnak kínos, a padlót nézi, úgy válaszol: - Múltkor is ennyi volt, nem emlékszel? Ennyibe kerül.

A lány nem válaszol, puffog magában még egy kicsit, a fiú próbálja elsimítani a dolgot. - Kell a kártyám? - kérdezi. A lány fel sem néz.

A vonat hamarosan becsattog előbb Kelenföldre, aztán lomhán a Délibe is. Leszállásig meg sem szólalunk.

Kép: Unsplash/Andy Pierce

Orvosi titoktartás

Kisfiam, ki nem találnád, mi történt. Itt volt Zsuzsa a szomszédból. Hogy megkérdezze, hogy van apád. Csak úgy beállított, pedig nem voltunk soha jóban. Köszönő viszony.

Volt kint nála is a körzeti, tudod a Szováti. Aki apádhoz is kijár. Havi egyszer körbemegy. Van szolgálati autó, az önkormányzaté, na mindegy. Zsuzsáékhoz is szokott menni, tudod a kilencvenéves öreganyja már nem tud mozogni.

Becsengetett most a Zsuzsa, hogy megkérdezze hogy van apád. Meglepődtem! Volt ma náluk a Szováti. Mondta nekik hogy hozzánk is jár. Zsuzsa meg kérdezte, hogy minek, beteg valaki? A Szováti meg csóválta a fejét, hogy őt köti az orvosi titoktartás, nem mondhat semmit. Csak annyit árulhat el neki, hogy apádnak már nincs sok hátra.

Egy zsák dió

Anyámmal a nappaliban ülünk. Az udvaron monoton zúgás. Apám porszívózza anyám autóját, mert október harmincegyedike van, és vidéken nem megy az ember piszkos autóval a temetőbe. A zúgásnak pár másodperc múlva hirtelen vége szakad, apám feje megjelenik az ajtóban.

• Évi. - kezdi - találtam a csomagtartódban egy zsák diót.

Anyám magától értetődően válaszol.

• Igen, Erika adta. Öt évben egyszer terem nekik ennyi.

Apám, ugyanazon a hangon.

• Mi a terved vele?

• Semmi. - így anyám.

Öt másodperc csend. Apámat meg lehet lepni, de megtörni nem. Negyvenegynéhány év együttlét tapasztalatával a hangjában folytatja.

• Akkor kirakom a garázsba.

• Mit? - kérdi anyám.

• A diót. - feleli apám.

• Ne rakd ki, ősz van, belemegy az egér. - válaszolja anyám higgadtan.

• Akkor felviszem a padlásra. - így apám.

• Nem fér el, ott van a tavalyi. - mondja anyám.

• Azt dobjuk ki. Úgyis félig rohadt. - kontráz apám.

• Ne dobjuk ki, jó lesz a madaraknak télen. - feleli anyám.

Apám sokatmondóan sóhajt.

• Fel kellene törni. - jelenti ki.

• Fel. - hagyja jóvá anyám.

Csend.

• Akkor most visszarakom a csomagtartódba. - nyugtázza apám.

Anyám most először néz fel. Egyenesen apám arcába. Azt feleli:

• Rendben.

Apám kimegy, és újra felberreg a porszívó.

A kép nem illusztráció.

Zöldséggel nem lehet

Jó napot. Egy füstölt sonkát kérnék. Abból a húsosabból.

Ezt az egészet?

Nem, az sok lesz. Kb. a fele elég.

Nem nagy ez, nézze meg. Összefő.

Sok nekünk, nem eszünk meg ennyit.

Dehogyem, higgye el, elfogy az! Megeszi a férje.

Az ugyan nem.

Hogyhogy?

Vegetáriánus.

Micsoda?

Nem eszik húst.

Semmit?

Semmit.

Dehát szokott jönni ide.

Igen. Szódát cserélni.

Nem figyeltem még.

Hát most már tudja.

Húsvétkor se eszik?

Nem eszik az sose.

És maguk?

Mi a gyerekkel szoktunk.

Hát még szerencse. Szegény férje. Hát, sajnálom.

Köszönöm, de megvan így is. Akkor elfelezné a sonkát, legyen szíves.

El, persze. Na, oszt üzenem a férjének, hogy ezt ne csinálja. Zöldséggel nem lehet jóllakni!

Savanyús

-Lesz még valami az uborkán kívül? Levet tehetek rá? Igen, az ott az anyukám a polcon, jól kiszúrta. Ki kellett tennem, a vásárlók kérték. Mindig itt árult, a régi piacon is, utána a Rottenbiller utcán is, amíg ezt átépítették. Amikor meghalt, a régi vevők mondták, hogy tegyem ki a képét, neki itt van a helye. Jönnek az öregek, mindig köszönnek neki is, megkérdezik, hogy van. Olyankor gyakran meglibben a terítő is a kép alatt. Itt van neki a helye. Meg nekem is. A lányom is be szokott segíteni, hatáves kora óta. Én meg a kenyeresnek itt a szomszédban, ha nála nagy a sor. Így van ez itt, segítünk egymásnak.

Céklát most nem visz?

2021 április

Beoltottak már?

Igen.

Mivel?

Astrával.

Nem parázol? Én Pfizert kaptam.

Hogyhogy nem parázok?

Hát tudod a vérrög.

Nem hiszem, kicsi az esélye. Neked hogy jött össze a Pfizer?

Anyám egészségügyis volt. Elintézte.

Anyósomék kínait kaptak.

Elfogadták?

El.

Nem fogadnám el. Se az oroszt. Zsófi unokatestvére Szegeden dolgozik a kórházban, azt mondta azok szarok.

Miért?

Nem tudod mi van benne.

Többiben sem tudom.

De azokkal nem engednek be sehova.

Hogyhogy sehova?

Nyaralni. Ki kell sírni a Modernát.

Attól nem lesz vérrögöd?

Nem, az az Astra. Amit te kaptál.

Ne már. Akkor nekem szerinted annyi?

Még nem biztos. De okosabb is lehettél volna.