2026 január

2026 januárjában hó esett. Olyan, sok, amilyen kilenc vagy tíz éve nem volt Budapesten, és ez a váratlan esemény egy csapásra kikapcsolt minden mást. Egy nagyvárosnyi embermennyiség egyik pillanatról a másikra játékos, energikus és feldobott lett. A hó puszta létezése megszokhatatlan volt, állandó beszédtéma, egyszerre kifogyhatatlan öröm és közösen megoldandó feladat. Mindenhol előkerültek a szánkók, a Decathlonban és az Alzában készlethiány alakult ki, az utcákon spontán hógolyócsaták zajlottak. A valóság és a közösségi média összefolyt, mindkettőt beborította a fehérség.

Csikàgóban, ahol nincsenek természetes magaslatok, a liget egy szál dombja szánkódombbá, sőt szánkófesztivállá változott. Mint egy megkésett, megkergült, havas Octoberfesten, a környék népe spontán életörömben úszott. Megrészegültünk és minden másodlagos lett, a gyerekek és a kutyák féktelen boldogsága és bölcsessége mellé végre kicsit mi is oda tudtunk lépni.

Boldog békeidők, felelőtlen lebegés olvadásig. Minden olyan volt a hóban, mintha tavasz lenne!

#mementó #2026