Nem lötyöghetek el még egy évet

De jó, hogy írtál, bár nálam semmi különös nincs. Tele vagyok szorongással, borzalmas ez az egész.

Egy kis jó hír: ma volt az utolsó kurzusom a kezdőkkel, megköszönték a munkám, aranyosak voltak. Most egy hónap pihenés jön ezen a fronton, marad a másik három. Közben ott a pályazat és a készülő kötet, mellette meg elkezdtem járni a továbbképzésre is. Muszáj, mert a sok beadandó javítása mellett nem tudok komolyabban fejlődni. Nincs kényszer, és ha nem írok, ingerültebb vagyok, erre már rájöttem.

A gyerekekkel nehéz. A mini dacos, a naggyal meg folyton belebukok a sulis dolgok észben tartásába. Kikapcsolódásképp elkezdtem nyelvet tanulni, próbálom művelni magam (előadásokra járok, szakkönyveket olvasok), néha alszom is egy kicsit.

Kacérkodom a gondolattal, hogy kellene tanulni valamit, csak egyszerűen nem vagyok képes elkötelezni magam. Így marad a könyvtári/itthoni keretek közti művelődés, autodidakta módon, amennyire éppen megy. Most éppen lengyelül és (újabban) franciául tanulok. Sajnos a napokban nem volt rá időm, pedig megszabtam magamnak, hogy éjjel 11-12 között minden nap ezzel foglalkozom. (Persze leginkább azért, hogy kompenzáljam a hiányosságaim az angol terén, ami inkább stresszforrást jelent).

Múlt héten sikerült eljutni színházba is, ha meg épp semmi dolgom, akkor bevackolom magam a könyvtárba fél napra és olvasgatok mindenféle okosságot.

Szóval, alapvetően boldogulok. Bár a sokpólusú munkavégzés miatt vannak hiányosságaim. Tegnap pl. találtam egy e-mailt amire tavaly decemberben kellett volna válaszolni

Lehet, hogy tényleg sokat vállalok. Néha úgy érzem magam, mint a fuldokló, aki végre feljut a felszínre, próbálna levegőt venni, de közben maga alá gyűri egy teherhajó. Így elég nehéz kreatívnak lenni, ez az egy hátránya van a feszített munkarendnek (meg, hogy morcos vagyok a gyerekekkel). Ma mondjuk csináltunk egy anya-nagyfia félnapot a naggyal. A sztrájk miatt előbb hazaengedték, így amíg a kisebb oviban volt, sütiztünk és könyvesboltoztunk. Jó lett a félévije, meg kellett ünnepelni.

Na, azt hiszem, sikerült kimerítő helyzetjelentést adnom. Tudom, hogy tényleg sok ez egy kicsit, de tudod, nem lötyöghetek el még egy évet.

#nőnapra #láthatatlanmunka #láthatómunka #lötyögés