Összeállt az üvegmozaik

Róth Miksát már évek óta kerülgettem, átvitt értelemben és szó szerint is. Itt jött szembe-ott jött szembe, hol a neve, hol valamelyik munkája - gyakran óriási méretben -, egy időben szinte naponta mentem el a Garay utca 4 házfalán díszelgő, neki emléket állító gigantikus falfestmény előtt vagy alatt, sokáig azt hittem, őt magát is ábrázolja. Mivel Csikágó történetét felületesen is szinte lehetetlen érinteni anélkül, hogy az ember ne találkozna Róth Miksával, én is tudtam, hogy itt élt, híres üveges mester volt, még emlékháza is van. De ettől többet nem nagyon, és azt sem mélységeiben, például fogalmam sem volt arról, mennyire volt híres - mindig csak terveztem, hogy utánajárok a munkásságának. Erre végül most került sor, egy október eleji, a Budapest Design Week keretében megrendezett, a múzeum egyik munkatársa vezetésével zajlott épület- és helytörténeti sétán.

Kezdjük ott, hogy a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény tulajdonképpen mindenkinek útba esik, aki Csikágóban vagy a hetedik kerületben él.

A kapujából látszik a Keleti pályaudvar, és pár perces sétával el is érhető, érinti a 74-es és a 79M troli, a 78-as pedig szinte tíz percenként megy el előtte. Mégis, amikor az “Otthon Csikágóban” séta kiindulópontjára érkezve beléptünk az épületbe, leesett az állam: miért nem jöttem el ide már korábban is? Különben, ha előbb bejelölöm a múzeum Facebook oldalát, valószínűleg eljutottam volna már hozzájuk személyesen, mivel kifejezetten színvonalas, sokféle programot felvonultató, gondosan ápolt közösség képét mutatják ott is.

Szóval, most már, hogy tudom ki volt és hol élt Róth Miksa, gondoltam, elmesélem nektek.

Érdemes elolvasni a történetét és még inkább megnézni a munkáit, ha akartok valami szépet és igényeset látni ebben a rohanó és túlfilterezett világban.

Róth Miksa, akinek életrajzát el lehet olvasni a Wikipédián

hivatalosan (császári és királyi) üvegfestőként és mozaikművészként dolgozott. Apja és nagyapja is üvegekkel, üvegezéssel foglalkozott, így volt honnan örökölni a szakmát, bár ő maga sosem készített üvegeket a szó klasszikus értelmében - kész alapanyagból alkotott, megrendelésre. Nem ő volt a családban az egyetlen gyerek, aki továbbvitte az ipart, és nem is a Csikágóban cseperedett fel, ide már befutott művészként, igazi sztárként költözött 1911-ben.

Azt gondolom, hogy - egyébként a zsidó hagyományokhoz híven - a család nagy hangsúlyt fektethetett a képzésére, mert nemcsak az apja műhelyében tanult, külföldi tanulmányutakra is eljutott. Talán ezeknek a hatására kezdett el 1897-ben üvegmozaikok készítésével is foglalkozni, amik magukon viselték a historizmus, az art deco, a szecesszió jegyeit. Kezdettől fogva sikeres volt, gyorsan túllépett az apai ügyfélkörön: a művészi szinten dolgozó, mindig új módszereket és anyagokat kutató, kíváncsi, agilis, nyughatatlan szakembernek villámsebességgel híre ment. Persze akkoriban is működött marketing, Róth ennek is mestere volt, híresen ügyfélközpontú hozzáállással.

Szakmai és közönségsikere nyomán rövid idő alatt megkerülhetetlen intézménnyé vált a szakmájában. Ő kapta meg elsőként (1898-ban) az Iparművészeti Állami Aranyérmet, sorozatban három világkiállításon szintén aranyéremmel tüntették ki, lovagi fokozattal is büszkélkedhetett (Ferenc József-rend), sőt kormányfőtanácsos is lett. Tevékenykedett művészetpártoló egyesületben, alelnöke volt a Magyar Iparművészeti Társulatnak, és úgy általában fontos embernek, véleményvezérnek számított, aki egyben cégvezető és üzletember is volt, tele megrendelésekkel.

A Róth-lak az udvar felől mutatja meg igazi méreteit.

Amiket futószalagon szállított: felsorolni is hosszú, mennyi emblematikus magyar palotán, középületen hagyta ott a keze nyomát. Van Róth üvegablak többek között a Parlamentben, a Gresham-palotában, a Magyar Nemzeti Bankban, a Zeneakadémián, a szegedi Fogadalmi Templomban, a lipótmezei elmegyógyintézet kápolnájában, Marovásárhelyen, Szabadkán, Szatmárnémetiben, a pannonhalmi főapátság Szent István- kápolnájában, a Magyar Nemzeti Levéltárban, de itt a környéken is a Rózsák téri templomban, vagy a fasori evangélikus templomban és gimnáziumban. Róth mozaikot találsz a Szervita téren, a Széchenyi fürdőben vagy a Fiumei úti temetőben, és ezek csak azok a munkái, amik nem törtek össze - szó szerint - a történelem viharaiban. Dolgozott külföldre is, és számos kollaborációt hozott tető alá kortárs magyar és külföldi iparművészekkel.

Róth Miksa: a képet nem ő festette, de az aranymozaikot ő vonta saját maga köré - tárlatvezetőnk szerint ez sokat elárul a személyiségéről is :D

A fentiek fényében nem csoda, hogy Róth Miksa negyvenéves korára befutott, nemzetközileg és itthon is elismert, meghatározó jelentőségű kortárs iparművészként és üzletemberként megengedhette magának azt a luxust, hogy közös telekre, sztárépítésszel (Petz Samuval) terveztesse meg otthonát és négyemeletes - hatalmas terekkel és óriási ablakokkal megálmodott - műhelyét, nem máshol, mint a Nefelejcs utca 26-ban, Csikágó szívében. Ahogy korábban már írtam róla - és a vezetett sétán is elhangzott - a környék ekkortájt robbanásszerűen fejlődött, nemcsak a különféle iparosok, de munkások tömegei is özönlöttek Külső-Erzsébetvárosba, egymás után épültek a házak, pörgött az élet. Róth Miksát valószínűleg nemcsak ez a pörgés, de a Keleti Pályaudvar közelsége is vonzotta Csikágóba, hiszen hozzá hasonlóan sok iparos kapta vasúton az alapanyagot. A Rottenbiller utca és környéke is tele volt gyárakkal, például Róthéktól pár száz méterre működött a Garay-udvarban az márványgyár, aminek romjairól nyáron egy kerthelyiséges-koktélbáros jövőt vizionálva emlékeztem meg.

A Mester régi dolgozószobája, ma a múzeum recepciója, bárja és ruhatára. Mögötte hatalmas terasz.

Szerencsére a Róth-villáról nem szükséges hagymázas képzelgéseket támasztani, mert ma is erős, kézzelfogható aurája van, pontosan mutatva, hogyan éltek egykori lakói.

Bizony, a mester egykori lakhelye csak az utcafontról nézve ház. Amint átléped a vörös téglás épület küszöbét, nyomban rádöbbensz, hogy ez bizony egy villa. Van hatalmas terasza, tornyai, padlásszobái, emeleteken át tekeredő lépcsőháza, három masszív, tágas szintje. A berendezés sem mindennapi, hiszen az alsó szintek kiállítóterei fölött a család korabeli, kiváló minőségű bútorai, festmények, fotók, tervrajzok, saját kezűleg tervezett függönyök állnak. Minden apró részlet a helyén az utolsó szögig, látszik, hogy Róth Miksa marketingeseket megszégyenítő módon pontosan tudta, hogyan kell gondozni egy sikeres brandet. Feleségével, Walla Jozefával - Walla József (szintén a Rottenbilleren működő) cementgyáros lányával - és közös gyerekeikkel költözött be ide, a házasság miatt egyébként zsidó vallását katolikusra cserélve. Ekkoriban már komoly stáb dolgozott mögötte, számos alkalmazottal, kivitelezővel, project managerekkel, közép- és felsővezetőkkel. Ő adta a nevét, a megrendeléseket és a tervrajzokat, odafigyelt a legújabb trendekre, anyagokra, technikákra, a munkatársak továbbképzésére, és persze mindig az üzleten tartotta a fél szemét, szó szerint: házának hátsó teraszáról és a folyosóról is egyenesen a műhelyre látott.

Így fért össze a hatalmas telek két épületében a munka és a magánélet.

Róth Miksa nem vitte haza a munkát, hanem már eleve home officeban otthon tartotta, bár mire a Nefelejcs utcába került a műhely, ő már nem vett részt a napi folyamatokban. Azért elég nagy nyüzsi lehetett ezen az udvaron egykor.

A műhely és az üzlet az 1910-es évektől jó sokáig zavartalanul prosperált, és mint annyi mindent, ezt is a 2. Világháború döntötte romba. A zsidótörvények jogerőre emelkedésével megjelent a Nefelejcs utcai Róth-fellegvárban is a katonság, és a szó szoros értelmében kipakoltatta azt. Róthék a műhelyből a villába költöztették át az üvegeket, tervrajzokat, kismillió szerszámot, alapanyagot, ragasztót, miegymást, ami egy ilyen, nemzetközi szinten jegyzett üvegmozaik készítő manufaktúrában megtalálható volt. A munka folytatásáról szó sem lehetett, de a vegzálástól sem szabadultak meg, sőt, a mindennapjaik részévé vált. A műhelyt lefoglaló erőszakszervezet ugyanis vérszemet kapott a tágas termek és hatalmas asztalokból álló terek - ma azt mondanánk, ideális open-office irodahelyiségek - láttán, és egyszerűen befészkelte magát oda. A továbbiakban szigorúan őrzött katonai objektumként üzemelt tovább a négyemeletes épület, és maga a család is csak akkor tudott elmenni hazulról, ha előtte lejelentkezett az őrségnél, majd visszafelé újra be. A műhely sosem nyerte vissza eredeti funkcióját, a háború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, ma pedig semmit - életveszélyessé nyilvánított belső terei felújítatlanul pusztulnak, pedig valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki szívesen bekukkantana a lezárt ajtók mögé.

Tényleg rajta tarthatta a szemét az aktuálisan futó üveges projekteken - szó szerint.

És ez maga a Róth-sztori vége.

A megöregedett Miksának ugyan megadatott a természetes halál 78 évesen, a nyilasterror küszöbén (1944 nyarán), de a családból sajnos ezt nem mindenki mondhatta el magáról. A háború után a házat és a műhelyt is államosították, a családnak maradt összesen két szoba - özvegy Róthné és lánya, Róth Amália szó szerint oldalazva közlekedtek benne, mivel Róth Miksa teljes hagyatékát őrizték kitartóan a megcsappant számú helyiségekben.

A Róth Miksa Emlékház végül 1999-ben nyílt meg, Amália halála után. Célja, hogy méltó emléket állítson egy valaha volt eltökélt, határfeszegető, kiemelkedően tehetséges iparművész munkáinak, aki korszakfordítóvá vált saját szakmájában. Nemcsak újrafogalmazta, hanem új szintre is emelte azt, bebizonyítva, hogy mindent lehet kiemelkedő művészi színvonalon csinálni, miközben gyakorlati haszna is van.

A házat és az udvart azóta is rendszeresen használják filmforgatásokra. Annyira kézzelfogható atmoszférája van, hogy még csak díszlet sem kell ahhoz, hogy időkapszulába zárja az ide látogatót.

Műhely szemből, háttal a háznak. Forrás: Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény Facebook oldala

Így öltött számomra végül emberi alakot a csikágói Róth Miksa,

aki nemcsak összeragasztotta a fejemben a vele kapcsolatban szanaszét keringő (üveg)mozaikokat, de újdonsült ismerősként megerősített abban, hogy a lényeg mindig a részletekben lakik. Ha tehetitek, ti is keressétek fel őt és egyedi, színes üvegek alkotta, tökéletes kis világát Nefelejcs utcában - hátha számotokra is üzen valamit.

Források:

https://kultura.hu/elso-iparmuveszunk-roth-miksa-nyomaban/

https://neopaint.hu/munkaink/roth-miksa-tuzfaldekor/

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3th_Miksa