10 tanács a féllaikus nőtől, aki 4 héten át folyamatosan jógázott

Volt az életemnek egy rövid, de markáns időszaka, amikor először csapott meg a derült égből krízis állapota. (Azóta már kezdek adaptálódni.) Szülési szabadságról visszatérve az első napomon váratlanul páros lábbal kirúgtak a munkahelyemről létszámleépítés miatt, miután nem írtam alá a közös megegyezést.

A dolog nem most történt, annak idején írtam is róla cikket az egyik női magazinba, kiderült, hogy az eset korántsem egyedi. Azóta ráadásul bölcsebb is lettem, felmértem a helyzetben nyilvánvaló saját felelősségem és rossz döntéseim is, plusz megerősödtem abban a hitben, hogy a megérzésekre igenis hallgatni kell. Rossz munkahelyre nem szabad visszamenni, ha pedig jó a munkahely, ne kövessük el azt a hibát, hogy felelőtlenül ígérgetünk a visszatérésről és nem tartjuk a kapcsolatot a munkáltatónkkal a távollét ideje alatt.

Ehhez a témához nem is szeretnék sokat hozzáfűzni itt, majd egyszer egy másik cikkben talán fogok. Könnyen beszélek, mert a kirúgás után tipikusan beigazolódott, hogy ha az embernek sikerül kitakarítani az életéből valamit, ami nem jó, vagy ha erre képtelen, és az élet kitakarítja őt valahonnan, az teret adhat másnak, ami jobb, szebb, több értelme van és közelebb áll az általános megelégedettség állapotához. Máshogy mondva: amikor kinyílik az ajtó, bezáródik az ablak, vagy valami ilyesmi.

A jóga tipikusan az ajtó esete az ablakkal. Kép: Unsplash

Ennyi bevezető után azért azt hozzá kell tennem, hogy a semmiből valakit kirúgni természetesen nemcsak csúnya, hanem egyenesen sokkoló dolog, és hiába írunk 2021-et, a kisgyerekes, vagy potenciálisan a közeljövőben szülni kívánó nők a mai napig azok a listán, akiktől, ha leépítés jön, az első adandó alkalommal megválnak - legyenek bármilyen jó vagy igyekvő munkaerők, hirdesse magát az adott munkáltató bármilyen családbarátnak. Álláskeresésnél pedig, ha van a futottak még kategóriában a szakmai tudásukkal és rátermettségükkel nagyjából azonos szinten lévő férfi/gyerektelen/nagyobbgyerekes/egyéb jelölt, akkor garantáltan azt fogják választani. Lehet erről is hőbörögni és vitatkozni, de attól még tény.

Jóga said come here sister

Hirtelen azt se tudtam, mi legyen. Legeltettem a gyereket a játszón bölcsi után, eljártam jógázni, és fontolgattam, mit is csináljak magammal meg ezzel a hülye helyzettel. Az világos volt, hogy kicsit le kell nyugodnom, kitisztítani az agyam és felállni a padlóról, ahová szükségszerűen kerültem, amikor az élet, meg a HR kihúzta a lábam alól a szőnyeget. A jógát akkor már évek óta űztem heti 1-2 alkalommal, amolyan kocagyakorlóként. Nagyon szerettem, nem voltam igazán jó benne, ma sem vagyok az, de pontosan értem, amit üzen. Szkeptikus emberként is tisztában vagyok vele, hogy ez az évszázados rendszer segít tisztábban látni a nehéz helyzetekben és rugalmasságot visz nemcsak az izmokba, hanem a gondolkodásba is. Egyértelmű dolog, ami képes megkönnyíteni az adaptálódást új élethelyzetekhez, vagy ha kell, felkavarja az állóvizet és jól összekuszálja a szálakat. A családomban és a baráti körömben is többen nagyon komolyan veszik, nem egynek közülük az egész életét megváltoztatta. A jóga hatalmas kincs, aminek lényege nem abban áll, hogy mennyire (nem) vagyok hajlékony, hogy megvan-e a hozzá megfelelő márkájú nadrágom, matracom, naplementém vagy derékbőségem. Egy jó tanár nem árt, ezenkívül csak idő kell, és kíméletlen szembenézés önmagunkkal - nekem akkor éppen ebből mindhárom rendelkezésre állt.

Segítők. Kép: Unsplash

Hirtelen ötlettől vezérelve vettem egy korlátlan bérletet a stúdióba, ahova azelőtt is járogattam, és egy hónapon át mindennap elmentem jógázni, ha tehettem. Amikor épp nem, akkor fogtam az internetet, és csináltam videóból. Egyetlenegy szabályt alkottam meg magamnak, hogy a napi minimum fél óra gyakorlásnak meg kell lennie.

És akkor álljon itt a 10 pont

Az alap, hogy el kell mondanom, gyorsan elszaladt így a pár hét. Még kisgyerek mellett is össze tudtam hozni az alkalmakat, okés, más dolgom nem nagyon volt, és csak egy, bölcsődés gyerekről kellett gondoskodnom, nem is egyedül. Lehet, hogy most nem tudnám megcsinálni, de a lelkem mélyén biztos vagyok benne, hogy mégis. Akkor is, ha nehezítettek lennének a körülmények. Az evést és az alvást is megoldom mindennap, ha az, akkor ez is beleférne.

Emellett:

1. Az első és legfontosabb felismerés volt, hogy jobban tudok lélegezni. Ehhez kapcsolódva feltűnt, hogy fókuszáltabban gondolkodom és képes vagyok hamarabb túllendülni a mindennapos apróbb nehézségeken.

2. Felbecsülhetetlen energiaforrást kaptam minden egyes napra, ami fura módon megmutatta a határokat is. Szerencsére ezek minden egyes nappal tágabbak lettek.

3. Nyilvánvalóvá vált ugyanakkor, hogy nem leszek sosem jógaoktató, és nem is akarok az lenni. De nem is kell azzá lennem – a jóga ugyanis nagyon megengedő.

4. Elkezdtek fizikailag könnyebben menni a napok. Nem fájt a derekam, erősebb lett a testem. Mintha minden végtagom kicsit hosszabbá vált volna. Jobban be tudtam húzni a hasam, és észrevettem, ha előreesett a vállam. Magasabb lettem.

5. A környezetem egyre gyakrabban megjegyezte, hogy karcsúbb vagyok. Ez a kilókban nem tűnt fel, de tény, hogy könnyebbnek éreztem magam, máshogy álltak rajtam a ruhák.

6. Érzékenyebbé váltam a testem jelzései iránt. Éreztem, amikor fáj a csigolyáimnak az ülőmunka, és hogy valósággal fellélegeznek, amikor kinyújtózom reggelenként. Tudatosabban kezdtem vigyázni a testemre, elfogadóbban és szeretetteljesebben fordultam felé.

7. Rájöttem arra, amit persze már olvastam korábban több helyen is, mégsem tudtam felfogni, mert ehhez át kell élni: a jóga egy rendszer. Belenyúl az idegi folyamatokba, másik szintre kapcsol be agyban, ami szükségszerűen kihat az élet különböző területeire. Stimulálja a testet és a szellemet, a belső szerveket és az izmokat. Segít kikapcsolni, miközben erősít, segít elválasztani a lényeges dolgokat a lényegtelentől. Megmutatja, hogy az embertelen fogyasztás, amiben élünk, nem más, mint pótcselekvés. Amit keresünk, azt nem pénzem fogjuk megvenni.

8. A korábbi heti egy, max két alkalom számomra nem mutatta meg a jóga igazi lényegét. Ez egy olyan életforma, ami ennél többet kér, heti minimum 3-4 alkalmat. Viszont minden egyes belefektetett energia tucatjával visszajön.

9. A gondjaimat nem oldotta meg. Nem lett tőle több pénzem, és biztos, hogy a jóga nem keres senki helyett munkát, szerelmet, sikert. A napi szintű jógagyakorláshoz gyakran sok szervezés és sok lemondás kell, mert időt, odafigyelést és koncentrációt igényel. (Ahogy minden fontos dolog, ami mellett elötelezzük magunkat az életben.)

10. Megváltoztak a táplálkozási szokásaim. Könnyebb ételekre kezdtem el vágyni, több zöldségre és kevesebb húsra.

Tanulság? Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnom a hónap mérlegét, azt mondanám: olyan volt, mintha lenne egy régi barátod, akit ezer éve ismersz, és egyszer csak rájössz, hogy mindig is ő volt az igazi. DE. Bár akkor úgy tűnt, végül nem lettem jógafüggő, sőt, azóta előfordultak olyan időszakok, amikor egyáltalán nem gyakoroltam, helyette mást sportoltam, de időről-időre erős belső késztetést érzek. Ilyenkor kitekerem a szőnyeget, vagy részt veszek egy (online) órán, akár heti 4-5, akár csak 1-2 alkalommal, valamilyen más mozgásforma mellett.

Korántsem tudok, és nem is szeretnék mindenkire érvényes végső következtetést levonni. Aki még nem próbálta, annak azt tanácsolom, - főleg férfiaknak és idősebbeknek, de ez is egy másik cikk témája lesz - hogy mindenképp fusson neki egyszer, mert:

Az élet időnként speciális helyzetbe kényszerít. Ezt, ha előbb nem, 2020-ban mindannyian megtapasztalhattuk. Ezek az esetek ezüsttálcán kínált lehetőségek a változtatásra. És ha már megtesszük, csináljunk valami olyat, ami felfelé visz, nem lefelé. A jóga ilyen. Namasté!

Ezt a cikket nem szponzorálta semmilyen stúdió, azért írtam le, mert fontosnak tartom. Az eltelt egy hónap után visszatértem a munka frontjára.