Welcome to Balatonfüred

Tavaly nyáron az a szerencse ért, hogy vonattal utaztam Balatonfüredre, egy egész hétvégés lánybúcsúra. A többiekhez képest egy nap lemaradásban voltam, de így sem akartam kocsival menni. Vonzott a kényelmes, hűtött vonatfülke, a zakatoló, tompa morajlás, a csendes magány és az ablak előtt elfutó táj, amit csak nézni kell.

A szombat délelőtti szerelvényen a várakozásaimnak megfelelően szinte senki nem utazott. Tempósan haladtunk Délnyugatnak, a friss, zöld tájakat úgy itta a szemem, mintha Evian ásványvíz lenne. Fel se álltam semmiért. Majd Füreden.

Amikor odaértünk, az utazástól kisimultan andalogtam be az állomásra, ahol még a nyilvános vécé is tiszta és rendes, ahogy kell az északipart riviéráján. Vécés néni helyett bácsi fogadott, kétszáz forintot kért.

Ezrest vettem elő, a vonatozás lemosta rólam a fővárosból odaragadt páncélt, kedvesen és kicsit szégyenkezve jegyeztem meg, hogy nincs kisebb, ugye nem gond, vissza tud adni? A bácsi nagyot nevetett. Istenem, hát honnan jött maga? Azt hiszi, hogy ezer forint még pénz? !

#ezres #Balatonfüred #pénz